Mire jó a probiotikum? + 7 gyakorlati tanács probiotikum vásárlás előtt

A média az utóbbi években nagyon „felkapta” a probiotikumokat, sok megalapozott és még több megalapozatlan állítás elhangzik azzal kapcsolatban, mire jók a probiotikumok, mennyi mindent megelőznek ( amúgy sajnos egyáltalán nem mindent), és miért kellene több mindenkinek szednie (amúgy ez igaz).

A következő kérdéseidre fogsz választ kapni ebből a cikkből:

• Mi az a probiotikum?

• A probiotikumok fajtái

• A probiotikumok hatása

• Mire jó a probiotikum: Betegségmegelőzésben bizonyítottak- e a probiotikumok?

• Mire jó a probiotikum- jó- e az antibiotikumok okozta hasmenés megelőzésére?

• Mire jó a probiotikum: jó- e a probiotikum hasmenésre?

• Mire jó a probiotikum- jó- e a felső légúti fertőzések megelőzésére?

• Mire jó a probiotikum- jó- e az ekcéma megelőzésére?

• Mire jó a probiotikum- használható- e például kis súlyú újszülötteknél, vagy azoknál akik a 37. hét előtt születtek?

• Mire jó a probiotikum- használható- e hüvelyi fertőzésekben?

• 7 praktikus tanács probiotikum vásárlással kapcsolatban

 

 

 

**********************************************KITÉRŐ********************************************

Még mielőtt belemerülünk a probiotikumok csodálatos világába, tartozom egy vallomással Neked, kedves cikk-olvasó. Én is csak azóta szedek rendszeresen probiotikumot, amióta anyagot gyűjtöttem ehhez a cikkhez. Azóta kezdtem ez az egész probiotikum- témát komolyabban venni- bár gyerekeknek eddig is javasoltam bizonyos esetekben, és néha felnőtteknek is.

Hogy miért nem figyelünk mi, felnőttek magunkra? Mert rohanunk. Mert valami mindig fontosabb, mint a saját egészségünk (gyerek, munka, pénz, lakáshitel, saját vállalkozás stb.)

Ráadásul változik az orvoslás. Olyan mennyiségű publikáció, új hatóanyag, új diagnosztika és új lehetőség jelenik meg naponta-még Bizonyított Orvoslás (Evidence Based Medicine) témában is, hát még ami nem az…- , amit mi, orvosok is csak nagy erőfeszítés árán tudunk követni- valamennyire. De kell. Ezért (is) született ez a cikk.

*********************************************KITÉRŐ VÉGE***************************************

 

 

Összegyűjtöttem tehát Neked érthetően a probiotikumok mellett szóló érveket, bizonyított hatásokat, hogy könnyebben eligazodj a probiotikumokkal kapcsolatos marketing- és információtengerben.

Az adatgyűjtéshez felhasználtam a PubMed-et, megnéztem a NICE angol protokoll ajánlásait, valamint igyekszem a konferenciákon is odafigyelni a probiotikumokkal kapcsolatos kutatások eredményeire, és a  legfrissebb cikkeket begyűjteni. Valamint saját tapasztalataimat is felhasználtam.

A PubMed-en amúgy iszonyatos mennyiségű publikáció lelhető fel probiotikum témában. A „probiotics” keresőszóra e cikk írásának időpontjában 17 814 cikk van, egészen 1973- tól kezdve. (2) Csak 2018-ban több, mint 300 cikk jelent meg probiotikumokról… mi a titok, hogy kiigazodjunk ebben az információtengerben? Például a következők:

• összefoglaló vizsgálatok (metaanalízisek) eredményeit néztem át
• friss publikációkat
• és humán eredményeket.

Mert ugye klassz, ha valami hatásos laboratóriumban, kémcsőben, sejttenyészeten, de mire megyünk vele? Az emberi szervezet bizony nem kémcső.

Ez a cikk nem PhD dolgozat, és bizonyára nem teljes, de sok- sok információt meg fogsz tudni a probiotikumokról belőle.

Vágjunk bele!

Mi az a probiotikum?

A WHO meghatározása szerint (2001) „a probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek- ha megfelelő mennyiségben alkalmazzuk- kedvező egészségi hatással járnak a szervezet számára.” (1)

Amúgy a WHO is felismerte már 2002-ben, hogy szükség van probiotikum- állásfoglalásra, és Te is elolvashatod ezt- bár már kissé meghaladta az idő, de az alapokat nagyon jól összeszedi. (3)

A probiotikumok közül amúgy napjainkig a legjobban vizsgáltak a tejsavbaktériumok, azok közül is a Lactobacillusok és a Bifidobaktériumok. Valamint egy élesztőgomba: a Saccharomyces boulardii. (vannak még egyebek is, de ezek a legpopulárisabbak)

A probiotikumok fajtái

Először is fontos leszögezni, hogy számtalan probiotikum készítmény létezik. De itt tényleg nem a csillivilli marketing a lényeg, hanem az, hogy

MI VAN ÉS MENNYI VAN a probiotikumos készítményben.

Tehát KONKRÉTAN mit és mennyit tartalmaz az adott készítmény, és vajon azoknak van- e bármilyen bizonyított hatása.

Erre pedig az összetevőlista ad választ, amelyet kötelező feltüntetni a készítményeken, a dobozon és/vagy a csomagoláson.

Ha olyan készítménnyel találkozol véletlenül, ahol nincs feltüntetve, mi van konkrétan a készítményben, és mennyi (erre majd később kitérek), felejtsd el! Nemcsak szabálytalan és veszélyes, hanem könnyen meglehet, hogy a semmiért adsz ki pénzt.

A WHO állásfoglalása szerint amúgy a probiotikus hatások tárgyalásánál fel kell tüntetni a következőket:

1. a „genust”, ami a baktérium vagy gomba nevének első szava, és a nemzetséget jelzi
2. valamint a „species”-t, ami pedig a második, ez pedig a faj.

Például ha csak annyi van feltüntetve egy készítményen, hogy Bifidobakterium, az nem elég, ugyanis csak bizonyos bifidobaktériumok rendelkeznek bizonyított probiotikus hatással. Tehát rá kell írni PONTOSAN a dobozra, hogy a vevő/páciens számára egyértelmű legyen, hogy pl Bifidobaktérium X vagy Bifidobaktérium Y van a készítményben. (mert amúgy Bifidobaktériumból van kb 20- féle,Lactobacillusokból is több, mint 20 és még a fajtákról nem is beszéltünk, és egyáltalán nincs mindnek bizonyított probiotikus hatása.) (4)

A probiotikumok hatása

A probiotikumok hatásának többféle összetevője és magyarázata van, és közel sem tudunk mindent róluk. A teljesség igénye nélkül néhány hatásuk:

• segítenek visszaállítani a normál bélflórát (fertőzés, antibiotikum-kúra vagy sugárterápia után),
• részt vesznek a szervezet számára emészthetetlen tápanyagok lebontásában,
• részt vesznek a karcinogének (=rákkeltő anyagok) bélből való eltávolításában,
• különféle vitaminokat szintetizálnak,
• javítják a kalcium felszívódását,
• szerepük van a vér koleszterinszintjének csökkentésében
• hátráltatják a bélhámsejtek pusztulását is, és még sorolhatnánk.

Egyik legfontosabb funkciójuk, hogy az immunrendszert támogatják, és a kórokozó mikrobáktól védik a szervezetet egyes probiotikumok.

Teszik ezt például úgy, hogy a nyálkahártyához tapadva elfoglalják a patogén mikrobák elől a helyet, továbbá többféle antimikrobiális hatású anyagot szintetizálnak.

A probiotikumok fontos szerepet játszanak a bélnyálkahártya immun-folyamatainak megfelelő működésében is.

A  probiotikumok szedése egészséges emberekben is serkenti az immunrendszer működését, fokozva az ellenálló­ké­pességet, amelyre a fokozódó stressz, a pihenés-, illetve alváshiány miatt szükségünk van. (8)

Mire jó a probiotikum: Betegségmegelőzés- bizonyítottak- e a probiotikumok?

Ebben az összefoglaló vizsgálatban (1), amely 2017 decemberében jelent meg, tehát a cikk írásának időponjában nagyon friss, a szerzők 16 nagy összegző vizsgálat eredményeit tekintették át különböző begeségek megelőzésének eredményeiről probiotikumokat és placebot alkalmazva.

• Volt köztük 4, ami csak felnőttek bevonásával készült,
• volt 3 ami gyerekekben vizsgálta a probiotikumok megelőző hatását,
• volt vegyes
• és volt olyan is, ahol nem adtak meg életkort.

Kettőben légzőszervi betegségek megelőzését vizsgálták, kilencben emésztőrendszeri betegségekét, valamint urológiai és nőgyógyászati megbetegedések megelőzését is nézték a probiotikumokkal. Pici babáknál és várandós nőknél talált eredményeket is közzétettek.

Az eredmények vegyesek lettek– a szerzők főleg azt kifogásolták, hogy bár több ezer páciens adatait elemezték, mégsem voltak megfelelő „erősségűek” a vizsgálatok, azaz túl kevés volt a résztvevő például. Valamint túl sok volt a vizsgált készítmény, és nem állapítható meg tűpontosan, melyik bacinak is köszönhetőek a pozitív eredmények a betegségmegelőzést tekintve.

Nézzünk azért néhány eredményt az érdekesség kedvéért, hiszen biztos, hogy a közeljövőben sokat fogunk még erről hallani. Minden részletet megtalálsz az 1. számú hivatkozásban, ahonnan az összes rész- cikk kattintható és elérhető (angolul azért jól kell tudni hozzá).

Mire jó a probiotikum- jó- e az antibiotikumok okozta hasmenés megelőzésére?

Voltak például olyan vizsgálatok, amelyeknek az lett az összesített eredménye, hogy gyermekekben a probiotikumok segítettek megelőzni az antibiotikumhoz kapcsolódó hasmenést.

A vizsgált probiotikumok a következők voltak: Bacillus spp., Bifidobacterium spp., Lactobacilli spp., Lactococcus spp., Leuconostoc cremoris, Saccharomyces spp., or Streptococcus spp., egyedül vagy kombinációban, köztük Lactobacillus rhamnosus-szal vagy Saccharomyces boulardii- val például.

Mire jó a probiotikum: jó- e a probiotikum hasmenésre?

A probiotikumok jó hatása az akut hasmenésben már korábbról is jól ismert, már egy 2014-es Európai Gyermekgyógyászati ajánlásban is szerepel név szerint a Lactobacillus GG és a Saccharomyces Boulardii mint specifikusan adható probiotikum az akut gasztroenteritisz kezelésében. (5)

Egy belga vizsgálatban 111 hasmenős gyermeket vizsgáltak, akik fele placebot kapott, másik fele pedig egy kombinált pre- és probiotikus készítményt, amelyben a következő pre- és probiotikumok voltak: Streptococcus thermophilus, Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus acidophilus, Bifidibacterium lactis, Bifidobacterium infantis, valamint frukto- és oligoszacharidok.

A probiotikus csoportban 1 nappal előbb vége lett a hasmenésnek, mint a placebo csoportban.

Ez az egy nap „nyereség” nem tűnik soknak, de akinek volt már hasmenéses gyereke, aki alatt óránként kellett ágyneműt, pizsamát és gatyát/bugyit cserélni… hát.. szerintem az tudja miről van szó… Emellett kevesebb gyógyszerre volt szükség a probiotikumot kapó gyermekeknél a betegség során, mint a placebo csoportban. (6)

Mire jó a probiotikum- jó- e a felső légúti fertőzések megelőzésére?

Az előbb említett nagy összesített vizsgálat eredményei alapján (1) felsőlégúti fertőzések megelőzésében is hatékonyak voltak a vizsgált probiotikumok, felnőttben- gyerekben egyaránt. Akik mégis betegek lettek és kaptak probiotikumot, náluk a lefolyás gyorsabb volt, és kevesebb napot hiányoztak iskolából/óvodából a gyerekek.

Ezeket a bacikat vizsgálták: Lactobacillus plantarum, Lactobacillus paracasei 8700:2,Lactobacillus rhamnosus (GG or HN001), Lactobacillus casei Shirota, Lactobacillus bulgaricus OLL 073R-1,Lactobacillus acidophilus,Lactobacillus gasseri,Streptococcus thermophilus OLS 3059,Bifidobacterium lactis BB-12, Bifidobacterium bifidum MF 20/5,Bifidobacterium animalis andBifidobacterium longum SP 07/3, kombinációban is akár.

A Lactobacillus reuteri protectis törzzsel is vannak eredmények. Bölcsis gyermekeknél vizsgálták placeboval összehasonlítva, és akik kapták, azoknál a gyerekeknél csökkent a hasmenéses epizódok és a légúti fertőzés előfordulása, valamint rövidebb volt a fertőzések időtartama (7)

Mire jó a probiotikum- jó- e az ekcéma megelőzésére?

Az egyik összegzés eredményei alapján (1) olyan gyerekeknél, akiknél a családban fennállt allergia vagy ételérzékenység, az újszülöttkori ekcéma megelőzésében is segítettek a probiotikumok: Lactobacillus Rhamnosus, Bifidobacterium bifidum, és Lactobacillus Acidophilus alkalmazása során.

Viszont nem volt eredmény aszthma, ételérzékenység és atópiás akcéma megelőzésében például ugyanezeknél a gyermekeknél.

Mire jó a probiotikum- használható- e például kis súlyú újszülötteknél, vagy azoknál akik a 37. hét előtt születtek?

 

2500 gram alatti súlyú újszülöttekben, és/ vagy akik a 37. hét előtt jöttek világra, kevesebb necrotizáló enterocolitis történt azok között, akik probiotikumot kaptak (a necrotizáló enterocolitis egy súlyos betegség, amelyben meg is halhatnak a kisbabák), mint akik nem.

Valamint a bármilyen okból bekövetkező halálozást is csökkentették náluk a probiotikumok. (1)

Mire jó a probiotikum- használható- e hüvelyi fertőzésekben?

Az 1. összegzés egyik csoportjában várandós nőkben a hüvelyi fertőzéseket segített megelőzni a probiotikum, de a koraszülést már nem. Ezekben a vizsgálatokban hüvelyi probiotikum és szájon keresztül szedett probiotikus készítmény hatását is vizsgálták.

Egy 2018-as közlemény szerint (9) a hüvely normál ökológiai egyensúlyának visszaállítására is gondolni kell hüvelyfertőzések kezelése esetén. A hüvely ökológiájának hosszú távú fenntartása megakadályozza a visszatérő fertőzések kialakulását. Ezt azonban csak az Evidence Based Medicine alapján választott probiotikumokkal javasolt végezni.

Akkor most melyik a legjobb probiotikum?  7 praktikus tanács probiotikum vásárlással kapcsolatban

1. Csak olyan törzsekből álló készítményt vásárolj, amelyeknek a hatása igazolt. Mostmár könnyebben eligazodsz a probiotikum- dzsungelben ezen cikk alapján, hiszen tudod a hatékony törzseket, így csak rá kell nézned a dobozra, és tudni fogod, hatásos- e a dobozban lévő baktérium/gomba. Még egyszer összegzésképpen néhány törzs, amely hatékony lehet: Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus acidophilus, Bifidobacterium lactis, Bifidobacterium infantis, Saccharomyces boulardii, Lactobacillus reuteri, Streptococcus thermophilus.

 

Így NE válassz SEMMIKÉPPEN:

• Például van olyan webáruház, ahol csak a doboz elejét látod meg az árat, összetevőt sehol- így nem tudod eldönteni, mi van a készítményben. Hiába olcsó, ha zsákbamacskát veszel, mert lehet a semmiért adsz ki pénzt.
• Az sem elég, amikor azt írják rá, hogy például  „tejsav baktérium keverék”- mert tejsavbaktériumokból van kismillió féle, de ha pont nem a bizonyított hatékonyságúakat tették az adott ampullába, akkor pont megint a semmiért adsz ki pénzt (mondjuk ezt nem is értem, ha hatékony baci van benne, miért nem nevezik meg?)
• Az sem elég, hogy „12 féle baktériumtörzzsel”- mert melyik pontosan az a 12?
• Sőt az sem elég, hogy „Bifidobacterium és Lactobacillus”– lásd feljebb, mindkét baktériumnak több, mint 20 fajtája van. Nemhiába a WHO javaslat- de valamiért nem mindegyik gyártó alkalmazza (vajon miért?)
• Olyan is van, hogy jó drágán „Prémium probiotikum” szöveggel akarják neked eladni egyetlen fénykép alapján a probiotikus készítményt, ahol a fotón semmi, de semmi információ nem látszik a dobozon. A kérdés ugyanaz: MI VAN BENNE, és MENNYI. Az, hogy valaki azt mondja, prémium, az nem elég!
• Azzal se elégedj meg, ha a gyártó azt mondja, azt kommunikálja, hogy „ez a legjobb” (ilyet amúgy nem is lehet), meg „kiemelkedő hatékonyságú”– nézz a címkére, merülj el a részletekben mielőtt a marketingüzenet miatt kinyitod a pénztárcád.

2. csak olyan készítményt válassz, ahol megfelelő mennyiségű baci van egy adagban. Ez legalább 10 a kilencediken- -10 a tizediken/beviteli dózis (8).

Gyerekeknek a gyártók sokszor kevesebbet tesznek bele (tíz a nyolcadikon per adag). Viszont két másik független magyar irodalmi forrás is azt emeli ki, hogy érdemes minél nagyobb csíraszámú készítményt  választani (persze nem ész nélkül). Egyik egy gyógyszerész által írt cikk (10), másik pedig egy gyermekklinikán dolgozó elismert doktornő által írt cikk (11). Mindkét forrást megtalálod lejjebb.

Ugyanaz a tanács, mint az előbb: keresd a címkén. Van olyan webáruház, ahol ugyan kiírják a törzseket, amit tartalmaz a készítmény, de azt már nem, mennyi van bennük. Ha pl csak a minimum mennyiség fele (mert ugyan honnan tudd, hogy nem annyi, ha nem látod?) akkor ugyanott vagy: lehet, hogy a semmiért adsz ki pénzt. Olcsónak tűnik, de nem az.

Például így kell felcímkézni megfelelően egy probiotikumot, és a webáruházban is így kell(ene) informálni a vevőt.

3. Az egyik probiotikum hatékonyságából nem lehet egy másikéra következtetni

4. Valamint vannak olyan állapotok- és ezekről kevés szó esik!!!- amikor kifejezetten veszélyesek a probiotikumok (például összetevővel szembeni allergia esetén, immunhiányos állapotban stb- erről mindig kérd ki a kezelőorvosod tanácsát gyermekeddel és saját magaddal kapcsolatban is!)

5. Vannak olyan készítmények, kiszerelések, amelyeket például fel kell oldani folyadékban- olvasd el a használati útmutatót, nehogy abba a hibába ess, hogy megitatod gyermekeddel az ampullát jóhiszemben, közben meg a kupakban ott van a por amit fel kellene oldani, és abban van a hasznos cucc, vagyis a bacik. Te meg a sima vizet itattad meg a gyermekkel. Még jó hogy nem lesz hatása. Kapszulás vagy gyöngyös kiszereléssel egyszerűbb a dolgod, de ott is olvasd el a használati útmutatót. Viszont ezt nem kaphatja kisbaba a fulladásveszély miatt.

6. Ár- érték arányban érdemes megnézni, például hány darab kapszula/gyöngy/ampulla van a dobozban. Lehet hogy jól hangzik a 7 db 2500 Ft-ért (357 Ft/db), de a 30 db 7000 Ft-ért mégis jobban megéri (233 Ft/db) Ez tiszta matematika. (Hasraütöttem a számokkal, nem valós adatok)

7. Végezetül a legfontosabb: mindig kérd ki a kezelőorvosod tanácsát még egy ilyen egyszerűnek látszó témában is, mint a probiotikumok, mert amint látod, egyáltalán nem egyszerű a dolog.

FORRÁSOK

1.
Sao Paulo Med J. 2017 Nov-Dec;135(6):578-586. doi: 10.1590/1516-3180.2017.0310241017.
Braga VL, Rocha LPDS, Bernardo DD, Cruz CO, Riera R: What do Cochrane systematic reviews say about probiotics as preventive interventions?

http://www.scielo.br/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S1516-31802017000600578&lng=en&nrm=iso&tlng=en

2.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/?term=probiotics

3.

Guidelines for the Evaluation of Probiotics in Food http://www.who.int/foodsafety/fs_management/en/probiotic_guidelines.pdf

4.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK814/

5.

http://www.espghan.org/fileadmin/user_upload/guidelines_pdf/Guidelines_2404/European_Society_for_Pediatric_Gastroenterology_.26.pdf

6. Y. Vandenplas: Rendomised Clinical Trial: the synbiotic food supplement Probiotical vs placebo for acute gastroenteritis in children

Aliment Pharmacol Ther 2011; 34: 862-867

7.
Gutiérrez-Castrellón P et al. Diarrhea in Preschool Children and Lactobacillus reuteri: A randomized Controlled Trial. Pediatrics, published online 17. March 2014, doi: 10.1542/peds.2013-0652.

8. Háziorvos Továbbképző Szemle | 2016 | 21. évfolyam 3. szám
Dr. Csiki Zoltán : Pre-, pro- és szinbiotikumok szerepe, kedvező élettani hatásaik
Debreceni Egyetem KK ÁOK, Belgyógyászati Klinika, Debrecen

Érdekeség: ezt a cikket azt egyik kedvenc egyetemi gyakorlatvezetőm írt. Dr. Csiki Zoltán Adjunktus Úr a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának egyikragyogó gasztrenterológusa (III. Belklinika), aki már évekkel ezelőtt olyan érdekes előadásokat tartott gasztroenterológiából, hogy öröm volt hozzá bejárni. Az a szerencse is megadatott számomra, hogy a gyakorlatvezetőm is ő volt. 🙂  örömmel olvastam ezt a cikket tőle, nagyon hasznos, érthető és logikus volt!

9.

Háziorvos Továbbképző Szemle | 2018 | 23. évfolyam 1. szám

Dr. Melczer Zsolt: A leggyakoribb hüvelygyulladásokról röviden
Semmelweis Egyetem, II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest

10. Dr. Harda Kristóf (Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar  Biofarmácia Tanszék) : Öntsünk tiszte probiotikumot a pohárba!

11. Dr. Hídvégi Edit: Antibiotikum kontra probiotikum- Harc az immunrendszerben 

Gyermekorvos Továbbképzés 2017. XVI. évfolyam 2. szám 84-86.o.

****************************************************************************************