Tüdőembólia: 10+1 kérdés, 10+1 válasz, hogy idejében megelőzhesd ezt a halálos betegséget.

Várandósoknak, gyermekágyasoknak, anyukáknak KÖTELEZŐ OLVASMÁNY a tüdőembóliáról és megelőzéséről.

Várandósként fokozottan ki vagy téve a trombózis kockázatának, erről már írtam itt, itt és itt.

Ez a fokozott kockázat tovább nő, amikor a terhesség utolsó harmadába lépsz, majd megszületik a gyermeked. Ha császárral szülsz, még tovább fokozódik a trombózisveszély. A kisbabád születésével  még nincs vége a dolognak: végig a gyermekágyban, azaz a szülés utáni első hat hétben figyelmet kell fordítanod a trombózis megelőzésére.

Ugyanis ha trombózist kapsz, annak egyenes következménye lehet a tüdőembólia- ebben a betegségben pedig 4 betegből 1 meghal.

Egyetlen anyukát sem lenne szabad elveszítenünk trombózis és embólia miatt. Ezért kell hát a trombózis megelőzéséről és az embólia megelőzéséről beszélnünk, és tudni a tennivalókat- annak ellenére, hogy nincs olyan módszer, amely 100%-ban megelőzi a trombózist és az embóliát. Mégis, nagyon sokat tehetsz a trombózis és embólia megelőzéséért– saját magad és kisbabád, valamint családod érdekében. Hiszen nekik egy egészséges, viruló anyukára van szükségük.

Ebben a bejegyzésben 10+1 kérdést és 10+1 választ olvashatsz a tüdőembóliáról, ugyanis ha embóliáról beszélünk, akkor az esetek legnagyobb részében a tüdőembóliát értjük alatta.

 

1. kérdés: Mi az a tüdőembólia, és milyen összefüggés van a tüdőembólia és a mélyvénás trombózis között?

Ha meg akarjuk érteni a tüdőembóliát, akkor a mélyvénás trombózisnál kell kezdenünk: mélyvénás trombózis akkor jön létre, ha az alsó végtag vénáiban vérrög (trombus) képződik. Embóliáról akkor beszélünk, ha ez a vérrög leszakad a véna faláról, és elindul az érrendszerben. Ekkor a vérrögöt embólusnak nevezzük. Az embólus a vérárammal sodródik, és vándorol az érrendszerben, és távoli helyeken ékelődhet be.

Leggyakoribb és legveszélyesebb formája a tüdőembólia, mikor a vérrög a tüdőbe vándorol, és ez halálos is lehet.
A trombózis és az embólia tehát egymással összefüggő fogalmak, így szoktunk tromboembóliáról is beszélni.

Az alsó végtagi trombózisok tünetmentesen is előfordulhatnak. Ha leszakad a trombus, és embólusként továbbsodródik, váratlan és hirtelen tüdőembólia általi halált is okozhat!

Ez a videó nagyon szépen megmutatja, hogyan alakul ki a trombus, és hogyan vándorol el a tüdőbe. Nézd meg, és egyből megérted, miről van szó!

2. kérdés: Mik a tüdőembólia túlélési esélyei itthon?-  elszomorító adatok…

Hazánkban a szív-és érrendszeri betegségek élen állnak mind a halálozási, mind a rokkantsági statisztikában. Ezért szükséges beszélnünk a megelőzésükről.

A vénás tromboembóliás betegségek előfordulását nehéz számszerűsíteni, mert sokszor tünetmentesen zajlanak, és csak a késői szövődményekkel találkozunk. (Amerikai adatok szerint- forrás egy lenti videó- évente 400 000 ember kap trombózist Amerikában. ) Ilyen például a poszttrombotikus szindróma- amikor ezt a betegséget diagnosztizáljuk, csak akkor tudjuk meg, hogy előtte lezajlott egy tromboembóliás esemény. Vagy például csak a halál után derül ki,  boncoláskor, hogy tüdőembólia volt a halál oka, amely egy mélyvénás trombózisból keletkezett.

Magyarországon az összes tromboembóliás betegség előfordulása 90-130/100 000 lakos- ra tehető, és ez 45-50 éves kortól felfelé exponenciálisan növekszik. (magyar adatok, forrás: lsd alább)

A kórkép sajnos ismétlődésre hajlamos. Az első esetet 5 éven belül 24% valószínűséggel követi a második epizód, és 8 éven belül pedig 30%-os valószínűséggel követi egy újabb epizód.

3. kérdés: Mekkora a tüdőembólia halálozása?

A tüdőembólia halálozása a 25%-ot is elérheti, ami azt jelenti, hogy 4 betegből 1 meghal.
Hazánkban elkeserítő a statisztika (ebben is) az Európai Unióhoz képest: 100 000 lakosból 10 hal meg tromboembóliás betegségben, ami 3-10x nagyobb (!) az Európai Uniós országoknál.

Még elkeserítőbb, hogy a fenti adatok 100 000 „normál” lakosra vonatkoznak, ha pedig speciális betegcsoportokról beszélünk (például tartós fekvőbetegek belgyógyászati betegség miatt, vagy daganatos betegek, hormonális fogamzásgátlót szedők, stroke-on átesettek, műtéten átesettek, idős betegek), akkor ennél sokkal rosszabbak a mutatók…
Ezért kiemelten fontos orvosi feladat a mélyvénás trombózis, és az arra nagy százalékban visszavezethető, tehát túlnyomó részben azonos kórokú tüdőembólia megelőzése.

4. kérdés: Hogyan alakul ki a tüdőembólia?

Tromboembóliáról tehát akkor beszélünk, ha a vérrög leszakad a véna faláról, és elindul az érrendszerben. Ha a mély vénákban kialakul vérrög indul útjársa és sodródik, a tüdőbe kerülve súlyos betegséget a tüdőembóliát hozhatja létre. (Leggyakrabban vérrög a tüdőembólia oka, ritkán lehet azonban levegő vagy zsír is. A különféle embóliákról- zsírembólia, légembólia, magzatvíz-embólia- olvass itt. )
Mostmár érted, hogy a mélyvénás trombózis sajnos mindig magában hordozza a tüdőembólia lehetőségét is!

Nézd meg a fenti videót, és megérted a tüdőembólia kialakulását.

5. kérdés: Mik a tüdőembólia okai?

A tüdőembólia okai leggyakrabban a mélyvénás trombózis kialakulásának okaira vezethetők vissza (90- 95%-ban okozza leszakadt vérrög), vagyis a hajlamosító tényezői ugyanazok, mint a mélyvénás trombózisé.

Ezek olyan állapotok, amelyekben a vér összesűrűsödik az érrendszerben és hajlamos vérrög képződni. Például:

  • terhesség, szülés, gyermekágy
  • fogamzásgátló gyógyszer szedése, és egyidejű dohányzás esetén a kockázat még magasabb
  • korábbi trombózisos, embóliás megbetegedés ( az ismétlődés kockázatát lásd feljebb)
  • daganatos, rákos megbetegedés, és az erre szedett bizonyos gyógyszerek
  • gyulladásos megbetegedés
  • kiterjesztett műtétek utáni állapot
  • végtagi, medencei traumák
  • égés
  • szívelégtelenség
  • vérképzőrendszeri megbetegedések
  • dohányzás
  • túlsúlyosság
  • tartós fekvéssel együttjáró belgyógyászati betegség
  • ülő életmód
  • mozgásszegény életmód
  • hosszú utazás (több, mint 6 óra, vagy több, mint 5000 km-es repülés)

6. kérdés: Mik a tüdőembólia jelei, tünetei?

A tüdőembólia tünetei attól függenek, milyen keresztmetszetű ér záródik el.

Kétoldali tüdőembólia esetén, ha mindkét főtörzs egyszerre záródik el, az azonnali halálhoz vezet.

Ha az egyik fő tüdőartéria- törzs záródik el, gyorsan alakulnak ki a tüdőembólia intenzív tünetei:

  • erős mellkasi fájdalom
  • nehézlégzés
  • szapora légzés, zihálás
  • köhögés gyakran véres köpettel,
  • szapora szívverés,
  • légszomj,
  • verejtékezés, hidegrázás, halálfélelem, ájulás.

Ha egy közepes méretű ér záródik el, a tüdőembólia jelei a következők lehetnek:

  • mellkasi fájdalom
  • nehézlégzés
  • véres köpet
  • köhögés
  • mellkasi szúró érzés

Ha több kisebb ér záródik el, akkor azt úgy hívjuk, hogy mikromebolizáció. Ilyenkor a tüdőembólia tünetei a következők:

  • bizonytalan mellkasi fájdalom
  • gyengeség, rosszullét
  • fulladás
  • szédülés
  • heves szívverés
  • ismeretlen eredetű láz
  • a tünetek nem egyszerre lépnek fel- több napig is elhúzódhatnak.

Fontos, hogy gyanújelek esetén két ok miatt is kórházba kell kerülnie a betegnek: az első, hogy a tüdőembólia egy halálos betegség, ne késlekedj tehát, ha magadon vagy családtagodon- főleg ha rizikócsoportba tartoztok-  ilyen tüneteket észlelsz, hívj mentőt AZONNAL! Másik ok, hogy a tüdőembólia kezelése KÓRHÁZBAN kell történjen. Felejsd el a homeopátiát, csodabogyókat, Graboizé számokat, energiaküldést: nem fogank segíteni, viszont meghalhatsz. Vagy a családtagod.

7. kérdés: Vajon hogyan történik a tüdőembólia diagnózisa?

Az orvosnak figyelembe kell vennie a klinikai tüneteket (légszomj, mellkasi fájdalom, kapkodó légzés, véres köpet), valamint egyéb rizikótényezőket is, például műtét az előző napokban- hetekben, mélyvénás trombózis jelei (amiből ugye könnyen leszakad a trombus és a tüdőben áll meg), daganatos betegség, várandósság, szülés, gyermekágy, fogamzásgátló szedése, genetikai tényezők.

Ha bizonytalan tünetek jellemzőek, (például ismeretlen eredetű láz köhögéssel, mellkasi szúró fájdalommal stb), akkor is gondolnika kell az orvosnak egy korábban lezajlott, kis tüdőágakat érintő embóliára, mikroembolizációra!
Kórházban laborvizsgálat, EKG, mellkasröntgen, nyelőcső-ultrahang és szincigráfia történik, amelyekkel meg tudják erősíteni vagy ki tudják zárni a tüdőembólia valószínűségét.

Ez a szakmai videó- bár angolul- de szintén érthetően és nagyon részletesen elmagyarázza a tüdőembóliát. Ha szakmabeliként olvasod ezt a blogot, nézd meg! (Az angoltudásodnak is jót fog tenni! Kapcsold be az angol feliratot, az sokat segít a megértésben.)

 

8. kérdés: Hogyan történik a tüdőembólia kezelése?

Fontos, hogy a tüdőembólia kezelése kórházi körülmények között történjen! A tüdőembóliára gyanús beteget kórházba kell szállítani, majd ott vérhígítót, oxigént kap a beteg, valamint nyugtatást, fájdalomcsillapítást ágynyugalomban. Fontos tudni, hogy a rövid időn belüli ismétlődés veszélye nagy, hiszen az alapbetegség vagy a rizikófaktor még fennáll, ami a véralvadás zavarát okozta.

Ha szakorvos beállítja a gyógyszert (vérhígítót), akkor az ismétlődés veszélye nagyban csökkenthető.

9. kérdés: Tehetünk valamit a tüdőembólia megelőzéséért?

De még mennyira hogy tehetünk, és tegyünk is!

Ha eddig eljutottál, akkor már tudod, hogy a tüdőembólia megelőzése a trombózis megelőzésével kezdődik.

Erről nagyon sokat írtunk már, kattints a következő bejegyzésekre:

MENTSÜK MEG AZ ANYÁKAT: ELŐZZÜK MEG A MÉLYVÉNÁS TROMBÓZIST! 1.RÉSZ

MENTSÜK MEG AZ ANYÁKAT: ELŐZZÜK MEG A MÉLYVÉNÁS TROMBÓZIST! 2.RÉSZ

MENTSÜK MEG AZ ANYÁKAT: ELŐZZÜK MEG A TERHESSÉGI TROMBÓZIST!

10. kérdés: Mire figyelj tüdőembólia után?

Bár a tüdőembólia életveszélyes állapot, ha felismerik és kezelik, akkor nemcsak túlélheted, de utána teljes életet élhetsz. Még sportolhatsz is- de ennek mértékéről mindig kérdezd a kezelőorvosodat! A sport (mozgás) azért is fontos, mert ez az egyik fontos lehetősége a tüdőembólia megelőzésének- hiszen a mozgás nem engedi a vért pangani a végtagokban- így nincs trombus- nincs trombózis, nincs embólus (=leszakadt trombus) és nincs embólia sem.

Ezen kívül tartsd be az orvosi utasítást a vérhigító alkalmazásáról (étrendedre is figyelned kell majd!), járj rendszeres ellenőrzésre,

Megelőzésként pedig viselj trombózis- és embóliamegelőző kompressziós harisnyát, főleg ha rizikócsoprtba tartozol! (kattints a fotóra bővebb információkért)

Lipothrombo trombózis és embóliamgelőző kompressziós harisnya

Lipothrombo prémium minőségű kompressziós harisnya

Lipothrombo trombózis és emboliamegelőző térdzokni

Lipothrombo prémium minőségű kompressziós zokni

10+1. kérdés: A tüdőembólia lelki okai

Meglepően sokan szokták ezt kérdezni. Mármint hogy mik lehetnek a tüdőembólia lelki okai.

Bullshit, szakmaiatlan, ezoterikus, átverős weboldalak próbálnak mindenféle energiablokkot, energiagátat, a szabad energiák áramlásának elakadását (?), megrekedt vitalitást (???), a kommunikáció és eszmecsere megakadását (mivan???), érzelmi ellenőrzés hiányát (azmiaz???), testi kontaktus hiányát, egzisztenciális szorongást, megvalósulatlan vágyat felelősé tenni a tüdőembólia kialakulásáért. Extrém esetben még a züllöttséget is említik, mint a tüdőembólia lelki okát. Na ezeket szépen felejtsük is el- ha idáig olvastál, akkor magad is láthatod, mekkora butaságok ezek.

Ha a megvalósulatlan vágyak tüdőembóliát okoznának, a fél ország embóliában fetrengene. Ha az orvosok a kommunikáció és eszmecsere megakadásáról értekeznének a betegekkel, és nem véralvadásgátlót adnának, akkor minden beteg meghalna tüdőembóliában, nemcsak a 25%.

A tüdőembóliának valójában ugyanis ennél jóval prózaibb az oka, mostmár tudod: az esetek 90-95%-ában vérrög ugye. Az embólia többi lehetséges, bár ritka okáról (zsírembólia, légembólia, magzatvíz-embólia)pedig olvass itt.

Viszont ha nem ismered fel, hogy rizikócsoportba tartozol, és mondjuk az eszmecsere megakadására ( (ne már… ezt a baromságot komolyan elhiszi valaki???) koncentrálsz a trombózis és embólia hatékony megelőzése helyett, akkor könnyen a temetőben köthetsz ki. Várandósként, anyaként semmiképpen sem lehet ez a célod.

Mindenképpen kapcsolatot jelenthet azonban, ha már mindenképpen az embólia lelki okait keressük, a súlyos depresszió. A depresszió azon formája, amelyben a beteg napokig- hetekig ki sem kel az ágyból- pláne ha egyéb rizikófaktorok is fennállnak, mint pl dohányzás, túlsúly, gyermekágy stb- na ez már annál inkább lehet lelki oka a tüdőembólia kialakulásának. Bár itt sem egyenesen a depresszió okozza a tüdőembóliát, hanem a fekvés által kiváltott vénás pangás a lábban, amely vérrögképződéshez vezet, majd a vérrög pedig leszakadva tüdőembóliához.

Külön figyelmet érdemel a szülés utáni depresszió- hiszen itt a gyermekágy amúgy is megemeli az embólia rizikóját, és a fekvés erre még rá is segít.

Ha depresszióra gyanakodsz, főleg ha terhesség vagy gyermekágy közben fedezel fel depresszióra gyanús tüneteket magadon, MINDENKÉPPEN KÉRD ORVOS, PSZICHIÁTER SZAKEMBER segítségét. Ezzel nemcsak a trombózist és az embóliát előzheted meg (áttételesen ugye), hanem egy egészséges anyukát adhatsz gyermekednek ajándékba!

FORRÁSOK

  1. Az Amerikai Hematológiai Társaság videója a tüdőembóliáról

2. Trombózismegelőzés, magyar adatok, magyar irányelvek:

Készítette: a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság, felkért szakértők, és a Transzfúziológiai és                 Hematológiai Szakmai Kollégium

Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság, felkért szakértők, Transzfúziológiai és Haematológiai Szakmai Kollégium

3. Trombózisközpont: Bátran sportolhat tüdőembólia után is! www.tromboziskozpont.hu

4. Papp Zoltán: A szülészet és nőgyógyászat tankönyve, Semmelweis Kiadó

*****************************************

Ha tetszettek a cikkeim, szeretettel várlak a Mami gyógyít webáruházban, és az alábbi Social Media felületeimen is:

  • INSTAGRAM- Mami Gyógyít: Az Instagram- oldalamat ideiglenesen nem frissítem, egyelőre nem éri meg rá időt és energiát pazarolni. Kérlek, a többi felületemen kövess!
  • FACEBOOK- Mami Gyógyít: A Facebook- oldalamat ideiglenesen nem frissítem, egyelőre nem éri meg rá időt és energiát pazarolni. Kérlek, a többi felületemen kövess!)
  • Hírlevél: Hamarosan!