Meddig él a koronavírus a felületeken?

Szerző:

Vajon meddig él a koronavírus (COVID-19) a különböző felületeken, tárgyakon?

A következő kérdéseidre kapsz ebbeől a blogbejegyzésből választ:

  • Meddig él a koronavírus a különböző felületeken: hol lehet ennek utánanézni? Vannak hiteles adatok?

  • Meddig él a koronavírus a különböző felületeken: részletes elemzés különféle felületekről. Acél, műanyag, alumínium, papír, ruha, – majdnem minden kérdésedre választ fogsz kapni a cikk végére

  • Meddig él a koronavírus a különböző felületeken: Összefoglalás, milyen felületen meddig él a koronavírus

  • Meddig él a koronavírus a különböző felületeken: mit lehet tenni a felületről történő megfertőződés elkerülésére?

BEVEZETŐ

Ennek a cikknek az az apropója, hogy a cikk írásának időpontjában (2020. november 7.) 4000-5000 új fertőzöttet regisztrálnak naponta Magyarországon. Jómagam, a cikk orvos és egyben anyuka szerzője elég paramami vagyok, hogy elkezdjek azon gondolkodni, vajon nem tapizok- e naponta olyan felületeket, amelyek telis- tele vannak élő koronavírussal. És nem kapom- e el így a COVID- fertőzést.  A legnagyobb gondosságom ellenére is. Annak ellenére is, hogyha kimozdulok, 5 percenként fél liter kézfertőtlenítőt locsolok a kezemre, és annak ellenére is, hogy amikor hazaérek, meleg vízzel 10 percig mosok kezet.

De ez nem elég.

Az a fránya (majdnem más szót írtam) koronavírus rákerülhet az elviteles kávéspohárra, a tejesdobozra, a gyümölcsökre a LIDL-ben, ALDI-ban, a ruhákra a H&M-ben, stb. Ott lehet- és ott is van, meg vagyok róla győződve- a bevásárlókocsik fogantyúján, a kosarak fülén, a pénzen, a boltok kilincsén (hiába van maszkunk, ha a kezünkkel egymásnak adjuk és összetapizzuk  a kilincset reggel 8-kor a pékségben, és a kilincsről a vírust szépen megesszük a croissant-nal).  És még sok olyan más felületen is ott van az a hülye vírus, ami nem is jut eszünkbe. És ezek csak a saját napi példáim, a mindennapi életemből.

Bele sem merek gondolni, mi lehet a BKV és a tömegközlekedések fogantyúin, a liftek gombjain, a piros lámpánál a zebráknál azon a gombon, amit meg kell nyomni, hogy zöld legyen, a könyvtári könyveken, az Okmányirodában a sorszámkérőn…a bankkártyás fizetéses terminálok nyomógombjain... és a sort a végtelenségig lehetne folytatni.

Na de nem pánikot szeretnék kelteni, hanem utánanéztem annak, meddig él ezeken a különböző felületeken a koronavírus.

Meddig van esélye annak, hogy egy véletlen, öntudatlan archoz nyúlkálás/ orrdörgölés/ szemdörgölés által megfertőződünk, mert éppen a 100 alkalomból naponta 1x elfelejtettük a kezünket lefertőtleníteni, és előtte koronavírusos felületeket tapogattunk.

  • Meddig él a koronavírus a különböző felületeken: hol lehet ennek utánanézni? Vannak hiteles adatok? Részletes elemzés különféle felületekről.

Szokásomhoz híven először a PubMed-en néztem szét ( a legnagyobb hiteles orvosszakai portál), de utána meglepődve láttam, hogy rengeteg „közérthető” oldal is rendszeresen publikál ebben a témában. Például a Semmelweis Egyetem, vagy a WebMD, de még a Guardian is közölt cikket arról a témáról, hogy meddig él a koronavírus különböző felületeken- ami nem meglepő, hiszen fontos dologról van szó.

Az egyik első cikk arról, meddig élhet a koronavírus különböző felületeken, 2020 február elején már meg is jelent.  (Kampf et al, forrás lejjebb). (Érdekességként: a cikk megjelenésének időpontjában „mindössze” 45 000 fertőzött volt, de amikor ezt a cikket írom, akkor már majdnem 50 millió közelben vagyunk a nagyvilágban.) A cikkírók felismerték, hogy minden lehetséges terjedési utat meg kell találni minél hamarabb, így arra vállalkoztak, hogy összegyűjtik az adatokat a COVID-19 túléléséről bizonyos élettelen felületeken.

Minden addigi cikket átnéztek a Medline-on, ami 2020 január 28-áig elérhető volt, és különböző koronavírusok túléléséről szólt különböző felületeken. ( Aki kíváncsi: a pontos keresőszavak visszakereshetőek az eredeti cikkben, forrás alul).

A legtöbb tanulmány az endémiás humán coronavírus láncról (endemic human coronavirus strain (HCoV-) 229E) közöl adatokat, ez két órától kilenc napig terjedő ideig maradt fertőzőképes a vizsgált felületeken.

A szerzők különböző vírusláncokat vizsgáltak, 21 Celsius foktól egészen 40 Celsius fokig, és az alábbi adatokat kapták:

Kampf cikk
vizsgált vírus
Acél 5 nap HCoV
Alumínium 2-8 óra HCov
Fém 5 nap SARS-CoV
Fa 4 nap SARS-CoV
Papír, kartondoboz 5 perc- 5 nap SARS-CoV
Üvegen 4-5 nap HCoV, SARS-CoV
Műanyag 48 óra- 9 nap HCoV, SARS-CoV
PVC 5 nap HCoV
Szilikon gumi 5 nap HCoV
Latex sebészi kesztyű < 8 óra HCoV
Ruha 1 óra- 2 nap SARS-CoV
Kerámia 5 nap HCoV
Teflon 5 nap HCoV
Réz

 

A szerzők- ezek után nem nagy meglepetésünkre – azt a következtetést vonták le, hogy a humán koronavírusok akár 9 napig életképesek maradhatnak élettelen felületeken.

30 Celsius fokon és annál magasabb hőmérsékleten ez az élettartam rövidebb lehet.

A szennyeződött felületek fogdosása potenciális fertőzőforrás lehet– bár ezt január 28-ig nem sikerült bizonyítani. (Nyilván, hiszen nem is foglalkozott senki ezzel korábban a COVID-19 kapcsán.) Influenzavírusra volt adat abban az időpontban, ott  5 másodpercig tartó érintkezés vírusos felülettel  a vírusmennyiség 30%-át vitte át a kezekre.

És mivel előtte már volt egy megfigyeléses vizsgálat arról, hogy óránként kb 23-szor piszkálunk az arcunkhoz (diákokat vizsgáltak), akkor jobb odafigyelni, hogy potenciálisan vírusos kézzel ne fogdossuk az arcunkat, szánkat, orrunkat.

Érdekesség: az előbb említett vizsgálatban az arc megérintése tájanként így alakult:

  • bőr: 56%
  • száj: 36%
  • orr: 31
  • szemek: 31%

Bár ahogy írtam, ennek a tanulmánynak a megjelenési időpontjában még nem volt adat arról, hogy egy potenciálisan koronavírussal szennyezett felületről mennyi vírus kerülhet a kezünre annak megérintésével, a WHO már akkor az alkoholos kézfertőtlenítést javasolta ennek megelőzésére.

Nagyon érdekes, hogy ebben az időpontban a kézmosásról nem álltak redelkezésre adatok (csak a józan paraszti ész), mennyire véd a koronavírus ellen, bár az volt az első, amit bevezettek a sürgősségi osztályokon Taiwanon, mint a fertőzés kézzel való terjedésének első lehetséges megelőzési módszerét.

 

A Semmelweis Egyetem 2020 márciusban közölt egy New England Journal of Medicine-ben közzétett cikkből kivonatokat, érdekesség, hogy ebben már kifejezettne a SARS-Cov-2-ről, tehát a COVID-19-ről is vannak adatok

Ezek a következőek, az előző cikk adataival összehasonlítva:

Kampf cikk Semmelweis Egyetem
vizsgált vírus vizsgált vírus
Acél 5 nap HCoV
Alumínium 2-8 óra HCov
Fém 5 nap SARS-CoV
Fa 4 nap SARS-CoV
Papír, kartondoboz 5 perc- 5 nap SARS-CoV 1 nap SARS- COV-2
Üvegen 4-5 nap HCoV, SARS-CoV
Műanyag 48 óra- 9 nap HCoV, SARS-CoV 3 nap SARS- COV-2
PVC 5 nap HCoV
Szilikon gumi 5 nap HCoV
Latex sebészi kesztyű < 8 óra HCoV
ruha 1 óra- 2 nap SARS-CoV
Kerámia 5 nap HCoV
Teflon 5 nap HCoV
Réz 4 óra SARS- COV-2
Rozsdamentes acél 2 nap

Nyilván ennek a cikknek is a végkövetkeztetése az lett, hogy mossunk gyakran kezet és fertőtlenítsük a felületeket.

A következő,  a 2020. júniusában közzétett cikkben (Carraturo et al) a szerzők először hosszan idézik az előbb említett Kampf- cikket, majd kiemelik,  hogy a magas hőmérséklet, az alacsony és magas pH, a napfény és a leggyakoribb  fertőtlenítőszerek  inaktiválják a vírust.

Időközben felmerült az a kérdés is, vajon étellel terjed- e a koronavírus, erre a kérdésre a szerzők kihangsúlyozzák, hogy mivel a magas hőmérséklet ( 70 Celsius fok felett) elpusztítja a vírust, ezért főtt és jól átsült ételekkel terjedés lehetősége nem valószínű. Magyarul ne együnk nyers húst és főtlen ételt.

De mi a helyzet a többi étellel? A megfelelő étel- higiéniás és étel- biztonságossági szabályokat betartva a szerzők szerint meg lehet előzni a vírus terjedését. Nyilván józan ésszel végiggondolva ez nem vonatkozik olyan esetekre, mikor például a piacon egy koronavírusos nénitől veszel gyümölcsöt, amit összefogdosott a koronavírusos kezével, vagy ráköhögött/rátüsszentett, te pedig mosatlanul megeszed.

A cikk többi része a szennyvízzel és ürülékkel terjedés lehetőségeiről szól (ez most annyira nem érdekel bennünket), illetve részletesen elemzi, hogyan lehet elkerülni a felületről való megfertőződést- nem nagy meglepetésünkre felületek fertőtlenítésével.

2020. augusztus 21-re ugrunk, amikor is a WebMD-n jelent meg ugyanerről a témáról egy nagyon jó, köznyelven írt cikk.

Az előző adatokat annyival egészíti ki, hogy egy- két új felületet hozzátesz az ismeretanyaghoz.

Ezek a következők:

Cipők: egy kínai tanulmány szerint kórházban dolgozók cipőjén vizsgálták a vírusmaradványokat- és találtak is a cipőkön, de nem bizonyított, hogy ezek a vírusrészecskék fertőzőek lehetnek. Az intenzív osztályon dolgozók felének a cipőjén mutattak ki vírusrészecskéket, akik nem az intenzíven dolgoztak azoknál pedig kevesebb, mint 50 %-ban. ( a cipőjükön.)

Haj, bőr: nincsenek erre vonatkozó adatok. Rhinovirusra van adat ( egy náthavírus), azok pár óráig maradnak életben hajon/ bőrön.

  • Meddig él a koronavírus a különböző felületeken: Összefoglalás, hol meddig él a koronavírus

Acél 5 nap
Alumínium (italosdoboz) 2-8 óra
Fém (ékszer, ajtógomb) 5 nap
Fa (bútorok, pultok) 4 nap
Papír, kartondoboz 5 perc- 5 nap
Üveg (poharak, tükör, ablak) 4-5 nap
Műanyag (ülések, csomagolás) 48 óra- 9 nap
PVC 5 nap
Szilikon gumi 5 nap
Latex sebészi kesztyű < 8 óra
Ruha, köpeny, textil 1 óra- 2 nap
Kerámia (bögrék, tényérok) 5 nap
Teflon (serpenyő) 5 nap
Réz (edények, ajtógomb) 4 óra
Rozsdamentes acél (mosogató, hűtő, edények) 2 nap

  • Meddig él a koronavírus a különböző felületeken: mit lehet tenni a felületről történő megfertőződés elkerülésére?

 

(néhány pont a személyes és orvosi véleményemet egyaránt tükrözi, néhény pedig WHO ajánlás és józan ész.)

  1. Otthon: moss szappannal gyakran kezet. Főleg miután elmentél valahová, és hazaértél.
  2. Otthon: takarítás, felmosás- ezt ugye anyaként és nőként sem kell nekünk bemutatni. Én mióta vírus van, igyekszem Domestossal felmosni, ahol lehet (járólapos helyiségek).
  3. Fertőtlenítsd a felületeket is rendszeresen (konyhapult stb).  Szappanos lemosás is OK.
  4. Idegen helyen: ne fogdoss semmit össze feleslegesen. Gyerekekre is szólj rá, hogy pékségben, zöldségesnél stb nem fogdossuk a pultot, meg a hűtőt, meg nem tapizzuk össze az összes üdítőt a hűtőben, eldöntjük előre mit választunk, kivesszük és csak azt fogjuk meg. Amint kijöttél egy üzletből, fertőtlenítsd a kezedet. Sokszor.
  5. Ha olyan helyen vagy, hogy muszáj megérintened különböző felületeket, ahol potenciálisan vírus lehet ( például metrón fogantyú, buszon kapaszkodó, bejárati ajtókon kilincsek, bankkártyás terminálon kód- bepötyögés), azonnal fertőtlenítsd utána a kezeidet.
  6. Vásárlás: erre külön kitérek majd egy következő cikkben. Mi családilag kezdünk visszatérni a nagyon- nagyon óvatos vásárláshoz, mint ahogyan a járvány első szakaszában csináltuk. Vagy használj kesztyűt (sokan ellenzik, de a maszkot is sokan ellenezték a kezdetekkor, még orvos(!) kollegák is…) Vagy fertőtlenítsd a bevásárlókocsik fogantyúját.

Orvosszakmai források:

Ha tetszettek a cikkeim, szeretettel várlak a Mami gyógyít webáruházban, és az alábbi Social Media felületeimen is:

  • INSTAGRAM- Mami Gyógyít: Az Instagram- oldalamat ideiglenesen nem frissítem, egyelőre nem éri meg rá időt és energiát pazarolni. Kérlek, a többi felületemen kövess!
  • FACEBOOK- Mami Gyógyít: A Facebook- oldalamat ideiglenesen nem frissítem, egyelőre nem éri meg rá időt és energiát pazarolni. Kérlek, a többi felületemen kövess!)
  • Hírlevél: Hamarosan!