A prebiotikumokról

Prebiotikumokat valószínűleg Te is fogyasztasz, és gyermeked is – és milyen jól teszitek. Sokat tesztek egészségetekért ezzel. De hogy hogyan kerül ide a szusi, a csicsóka és az anyatej? Hát úgy, hogy mindegyik tartalmaz prebiotikumot. Ezért (is) fontos a szoptatás, valamint később az egészséges táplálkozás.

Tudom, nagyon “elcsépelt” dolgokat mondok- szoptasd kisbabád, táplálkozz egészségesen Te és később gyermeked is- most komolyan, ki nem unja még ezt? De ha végigolvasod ezt a bejegyzést a prebiotikumokról, mindjárt megérted, miért annyira fontos a bélflórád az egészséged megőrzése céljából. Ugyancsak gyermekednél. Ehhez pedig két dologra biztosan szüksged lesz: prebiotikumokra és probiotikumokra.

A következő kérdésekre kapsz választ ebből a bejegyzésből:

• Mi az a prebiotikum?- A prebiotikum jelentése

• Mi a különbség a prebiotikum és probiotikum között?

• A prebiotikumok fajtái

• Mikortól ismerjük a prebiotikumokat?

• Mit csinálnak a prebiotikumok?

• Miért kell(ene) sok- sok prebiotikumot fogyasztanunk? Mit mondanak a klinikai vizsgálatok eredményei?

• A prebiotikumok már az anyatejben megjelennek

• A prebiotikumok allergiamegelőző hatása

• A prebiotikumok allergiamegelőző hatása gyerekeknél

• A prebiotikumok egyéb megelőző hatásai

• Legjobb prebiotikum- létezik ilyen?

• A prebiotikumok mellékhatása

• Prebiotikumok- ÖSSZEFOGLALÁS- Mit tegyél, mit egyél?

A prebiotikum jelentése

Hivatalos, orvosi nyelven megfogalmazva a prebiotikumok olyan nem emészthető táplálék-alkotóelemek ,amelyek

• szelektíven stimulálják a vastagbélben egy vagy több hasznos baktérium szaporodását, aktivitását, növekedését
• másrészt gátolják a káros, patogén mikrobák megtelepedését. (1, 3, 4)

Érthetőbben, „konyhanyelven” megfogalmazva induljunk el a PRObiotikumoktól, hogy megértsd a PREbiotikumokat.

A PRObiotikumok a szervezetünkre hasznos mikroorganizmusok. Lehetnek baktériumok és egyebek is, például gombák. Hasznos baktériumok milliárdszámra élnek bennünk, elsősorban a beleinkben- de etetnünk kell őket ahhoz, hogy „jól működjenek”.

Nos, a PREbiotikumok éppen ezt az „ennivalót” jelentik a hasznos baktériumaink számára. Ha a saját hasznos bélbaktériumaink jól vannak, akkor jól dolgoznak, nem engednek teret a káros, veszélyes baciknak, és immunrendszerünk sokkal- sokkal jobb állapotba kerül.

Olvass többet a probiotikumokról a Mami Gyógyít blogon:

MIRE JÓ A PROBIOTIKUM? + 7 GYAKORLATI TANÁCS PROBIOTIKUM VÁSÁRLÁS ELŐTT- IDE KATTINTS

TERMÉSZETES PROBIOTIKUMOK: IDE KATTINTS

 

A prebiotikumok fajtái

Igazából a prebiotikumok nem új „dolgok” az orvostudományban. Már egy 1995-es cikkben említésre kerültek a PubMed-en (4), pedig 1995 ugye nem most volt, hanem 27 éve! A cikkírók különböző oligoszacharidokat és fruktooligoszacharidokat említenek, mint probiotikumokat. A „szacharid” ne tévesszen meg, az nem egyenlő a fehér cukorral, szóval ne egyél cukros vackokat, és ne is adj a gyermekednek azzal a felkiáltással, hogy ezek prebiotiukmok- mert egyáltalán nem.

A prebiotikumok például az alábbiak (de nem kizárólagosan, hiszen egyre több prebiotikumot fedeznek fel a kutatások, és egyre több eredmény születik velük):

• egyes ballasztanyagok, növényi rostok, amelyek emészthetetlenek, de vízben oldódnak, így nem emésztődnek meg a gyomorban és a vékonybélben, hanem továbbjutnak a vastagbélbe
• ilyenek például egyes liliomfélék (póréhagyma, spárga, hagyma, fokhagyma),
• egyes fészkesvirágzatúak (csicsóka, articsóka, cikória)
• keményítő (például a krumpli és a rizs, ha megfőzzük és hagyjuk kihűlni, ilyenkor a keményítő megkeményedik és ellenállóvá válik az emésztéssel szemben)
• teljes kiőrlésű búza, zab, rozs
• az inulin (sok inulint tartalmaz a csicsóka, az articsóka, a hagyma, a fokhagyma, és a cikória)
• a galakto- oligoszacharid, ami a tejben van (GOS)
• a frukto- oligoszacharidok (FOS- ne nevess, tényleg ez a rövidítése)
• laktulóz
• (és valahol olvastam, hogy a paradicsom és a banán is gazdag prebiotikumokban, de nem emlékszem, hol)

Mikortól ismerjük a prebiotikumokat?

A PubMed-es amúgy az előbb említett 1995-ös cikk az első említése a prebiotikumoknak, azóta több, mint 3500 cikk jelent meg csak a PubMed-eb prebiotikumok témában. A cikk írásának időpontjában pontosan 3542 cikk szól prebiotikumokról, ide kattintva elérheted őket. (5)

Magyar nyelven is születtek nagyon jó kis összefoglalók, például Dr. Csiki Zoltán tollából, aki a Debreceni Egyetem Adjunktusa, és a gyakorlatvezetőm volt belgyógyászatból a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, vagy például Arató András Egyetemi Tanár Úr tollából, aki az 1. Számú Gyermekklinikán tanít, ahol a rezidensi éveimből töltöttem sok hónapot. Sajnos ezek a cikkek teljes terjedelmükben csak az orvosszakma számára elérhetőek- nagy kár. Jó lenne, ha sokan sokkal többet tudnának a prebiotikumokról.

Mit csinálnak a prebiotikumok?

• a prebiotikumok fokozzák a probiotikus (tehát a jó) baktériumok szaporodását – minél több van ezekből a beleinkben, annál jobb nekünk
• növelik a hasznos baktériumok kolonizációját, azaz segítik, hogy minél több hasznos baktérium megtapadjon a beleinkben
• versenyeznek: megakadályozzák a káros kórokozók megtapadását a bélben- például úgy, hogy a rossz baktériumok inkább a prebiotikumokhoz kötődnek, és nem a saját bélsejtjeinkhez- és annál jobb nekünk
• elősegítik a rossz baktériumokra nézve káros anyagok képződését is a bélben
• fontos szerepet játszanak a szervezet immunrendszerének megfelelő működésében, a védekező mechanizmusok serkentésében

Miért kell(ene) prebiotikumokat fogyasztanunk? Mit mondanak a klinikai vizsgálatok eredményei?

• a prebiotikumok tehát segítik a jó baktériumokat, akik ezzel visszaszorítják a rossz baktériumokat
• ha a jó baktériumok vannak túlsúlyban (mert etetjük őket prebiotikumkkal), akkor a rosszak nem tudnak méreganyagokat termelni
• ha a jó baktériumok vannak túlsúlyban, akkor ők több hasznos anyagot termelnek, amelyek így az immunrendszerünket felturbózzák- kevesebb esélyt adva fertőzéseknek és betegségeknek
• ha sok jó baktériumunk van, akkor „végigérnek” a bél egész hosszában, és nem halmozódnak rossz anyagokat termelő rossz bacik a vastagbél végén, a végbél területén. Folynak vizsgálatok a prebiotikumok végbélrák- megelőző hatásáról.

A prebiotikumok már az anyatejben megjelennek

Az anyatejben nagyon- nagyon sok galakto- oligoszacharid (GOS) van, úgy látszik ez nagyon- nagyon fontos az újszülöttek és a csecsemők számára.

A GOS úgy működik, hogy védi a kisbaba beleit, így a rossz baktériumok nem tudnak megtelepedni a beleiben. Ez azért fontos, mert megvédi őt a fertőzésektől.

Egyértelműen bizonyítást nyert, hogy az anyatej fertőzéseket megelőző hatásában az oligoszacharidok kiemelkedően fontos szerepet játszanak. (6)

Ezért nagyon- nagyon fontos a szoptatás! De ha nem megy a szoptatás, vagy csak részben és pótlást kell kapjon a kisbaba, akkor érdemes olyan tápszert választani, amelyben pre- és probiotikumok is vannak.

A vizsgálatok és a bizonyítékok alapján a tápszerekbe is tehetnek a gyártók prebiotikumokat– amely kisbabáknak ilyen prebiotikus tápszert adnak, azokban jobb állagú és gyakoribb lett a székletürítés, hasonlóan az anyatejes kisbabákhoz. Több lett a székletükben a bifidobaktérium is ( ez egy nagyon- nagyon jó baktérium), és kevesebb lett az ártalmas baktériumok száma. (6)

 

A prebiotikumok allergiamegelőző hatása

Közismert tény, hogy a világon az allergiás megbetegedések előfordulása jelentősen megemelkedett. Az allergiás megbetegedések megelőzésében ígéretes eredményeket igazolt a pre- és a probiotikumok alkalmazása. Újabb kutatások ráirányították a figyelmet az allergiás betegségek kifejlődése és a szervezet baktériumflórája közötti összefüggésekre (1,3)

A probiotikumok egyéb megelőző hatásáról olvass többet IDE KATTINTVA.

Bizonyítást nyert, hogy a prebiotikumoknak jelentőségük van az allergiaprevencióban. (1) Ezek alapján feltétlenül indokolt a csecsemőtápszerek kiegészítése prebiotikummal, mert így ezzel a bélflórát az optimálishoz közelítjük, és a jótékony baktériumok túlsúlya tartósan biztosítható. (1)

A prebiotikumok allergiamegelőző hatása gyerekeknél

Több vizsgálat is szól erről.

Például az egyikben gyerekeknél összehasonlítottak két ugyanolyan tápszert, csak az egyikhez adtak prebiotikumot. A prebiotikumos tápszert kapó gyerekeknél

• kevesebb volt az atópiás dermatitisz
• kevesebb volt az obstruktív brochitis (amot aszthmás rohamnak nevezünk- egy roham még nem aszthma, de halmozodása aszthma-hajlamot jelezhet)- és ez még két éves kor után is fennállt
• és kevesebb volt az allergiás kiütések száma is- még két éves kor után is
• ráadásul kevesebb fertőzést kaptak el a gyerekek, főleg a felső légúti fertőzések száma csökkent! (6)

A prebiotikumok egyéb megelőző hatásai

Teljesség nélkül a következő területeken voltak vizsgálatok, eredményekkel:

Hatékonynak bizonyultak a kardiovaszkuláris betegségek prevenciójában

A prebiotikumok szedése javítja a szervezet lipidprofilját, csökkentve a triglicerid-, a totál koleszterin- és az LDL-koleszterinszintet, illetve emelve a HDL-koleszterinszintet (7).

Fontos szereppel bírnak a daganatok kialakulásának megelőzésében is.

Azt tudjuk, hogy magas zsírtartalmú, alacsony rosttartalmú nyugati diéta fogyasztása daganatképződéssel társul- rengeteg vastagbélrákos embertársunk van, elég csak körülnézni a közvetlen környezetdben sajnos.

Az inulin és oligofruktánok daganatellenes hatása azzal magyarázható, hogy olyan anyagok képződését segíti, amelyek segítik a bél mozgását, tehát a bél kevesebb ideig érintkezik a káros, daganatképző anyagokkal. Ezek az anyagok a rövidláncú zsírsavak (butirát, propionát). A rövidláncú zsírsavak gátolják a tumorsejtek növekedését és metasztatizáló (áttétadó) képességét is (3, 8).

A prebiotikumoknak kedvező hatást tulajdonítanak az oszteoporózis (csontritkulás) megelőzésében is.

Az oligoszacharidák azzal, hogy megkötik az ionokat és azokat a vastagbélbe juttatják, fokozzák a kalcium, vas, magnézium, cink bélből történő felszívódását (3).

Legjobb prebiotikum- létezik ilyen?

Ha természetes prebiotikumokat szeretnél fogyasztani, akkor görgess a cikk elejére, és ott találsze egy csomó példát zöldségekre, rostokra. Csak be kell őket építened az étrendedbe és gyermeked étrendjébe rendszeresen.

A gyárilag előállított prebiotikumoknak egy csomó mindennek meg kell felelnie, például biztonságosnak kell lennie, nem lehet ártalmas a szervezetre, és el kell jusson a vastagbélbe. Nem bomolhat le sem a szájban, sem a vékonybélban.

Keresd az összetevőlistán a “frukto- oligoszacharid”, a “fructo- oligosaccharide” vagy az “inulin” összetevőket. 

Vannak olyan készítmények, amelyek pro- és prebiotikumot együttesen tartalmaznak.

A prebiotikumok mellékhatása

Túlzott mennyiségű prebiotikum fogyasztása fokozott bélgázképződéshez, hasi görcsökhöz és puffadáshoz, és esetenként hasmenéshez is vezethet. Fokozatosan vezesd be őket a táplálkozásodba, gyermeked táplálkozásába is-bár már az fél siker, ha hajlandóak megenni a paradicsomot vagy a spárgát, ugye?

Viszont a rizst és a krumplit mindegyik gyerek szereti, add hát nekik bátran- akár kihűtve is, hiszen látod hogy ilyenkor a keményítő is prebiotikumként szolgál gyermeked hasznos kis bélbacijai számára.

És hogy mi az hogy hideg krumpli és hideg rizs? Hát például a krumplisaláta vagy a szushi. Ugye így már minden érthető?

 

Prebiotikumok- ÖSSZEFOGLALÁS

Az egészséges táplálkozás szerves részét képezheti a probitokimok és prebiotikumok fogyasztása, amelyek

• biztonságosak,
• jól tolerálhatóak a szervezet számára,
• az immunrendszerünket támogatják
• jótékony hatásuk van a bélflórára
• és mindezen hatásuk kellőképpen bizonyított.

Egyél tehát sok rostot, zöldséget, szoptasd kisbabádat amíg csak tudod. Ha pótlás kell neki, akkor válassz pro- és prebiotikumokat is tartalmazó tápszert. A fehér kenyér és a cukros pékáruk helyett pedig válaszd a teljes kiőrlésűt. Nyugodtan ehettek alkalomadtán hideg főtt krumplit (hagymás krumplisaláta) és hideg főtt rizst is (szusi). Ugye nem is olyan ördöngősség a prebiotikumokat természetesen módon bevinni a szervezetedbe?

 

****************************************************************