Gennyes agyhártyagyulladás (meningitis purulenta) minitanfolyam 3. rész: a gennyes agyhártyagyulladás jelei

A gennyes agyhártyagyulladásról (meningitis purulentáról) szóló minitanfolyamunk 3. részében elmeséljük, milyen jelei lehetnek az agyhártyagyulladásnak, és megtudhatod, miért is olyan nehéz felismerni az agyhártyagyulladás jeleit. Írunk a kezelésről is. Olvashatsz a poszt végén az agyhártyagyulladás szövődményeiről és a maradványtüneteiről is.

A gennyes agyhártyagyulladásról (meningitis purulentáról) szóló minitanfolyamunk 2. részében megtanulhattad a gennyes agyhártyagyulladás tüneteit, és sok- sok linkkel megnézhetted  a jellegzetes agyhártyagyulladásos kiütéseket is. Ha még nem láttad volna azt a posztot, IDE KATTINTS.

A gennyes agyhártyagyulladásról (meningitis purulentáról) szóló minitanfolyamunk 1. részében pedig végigvettük a gennyes agyhártyagyulladás kórokozóit, előfordulását és rizikótényezőit is. Ha még nem láttad volna azt a posztot, IDE KATTINTS, hogy az alapok se hiányozzanak.

Ebből a bejegyzésből a következő kérdésekre fogsz válasz kapni:

  • Miért olyan nehéz feladat a gennyes agyhártyagyulladás jeleinek felismerése?

  • Mi történik az ügyeleten, majd a kórházban, ha az ellátó orvos gennyes agyhártyagyulladásra gondol?

  • Fertőz- e a gennyes agyhártyagyulladás, kell- e védelem a család többi tagjának?

  • Mik a gennyes agyhárytagyulladás szövődményei és maradványtünetei?

Először nézd meg ezt a videót, ahol Dr. Lente Péter  háziorvos mesél az agyhártyagyulladás jeleiről. Ez egy nagyon jó összefoglaló, szánd rá az időt, nézd végig.

Miért olyan nehéz feladat a gennyes agyhártyagyulladás jeleinek felismerése?

Az agyhártyagyulladás jeleinek felismerése nagyon nehéz feladat: ami a nehézségét adja, hogy kezdetben nagyon jellegtelenek a tünetek, viszont 1-2-órán belül súlyosbodhatnak, és akár 24 órán belül halálhoz is vezethet a betegség- tehát az idő szorítása óriási feladat annak az orvosnak a számára, aki először találkozik a beteggel.

A mi véleményünk az, hogy bizonytalan, “gyanús” lázas esetben, illetve amikor idegrendszeri tünetek társulnak a lázhoz, akkor irány a kórház- akár kisebb, akár nagyobb gyermekkel- és legfeljebb 1 nap után kiderül, hogy nem agyhártyagyulladással állnak szemben, és akkor immár megnyugodva haza lehet menni. Jóval kisebb így a hibázás és a félrediagnosztizálás lehetősége.

A szakmai protokoll fehéren- feketén leírja, lázas állapotú gyermekeknél melyek azok a jelek, amelyek közepes és súlyos kockázatra utalnak- nemcsak agyhártyagyulladás tekintetében.

Lázas gyermeknél súlyos kockázatra utaló jelek észlelésekor haladéktalanul kórházba kell utalni a gyermeket, és közepes kockázatra utaló jelek esetén pedig akkor, ha nem állítható fel a helyszínen a diagnózis. IDE KATTINTVA magad is elolvashatod a Lázas gyermek ellátátról szóló Miniszteri Protokoll 3. oldalán a kockázati jeleket.

Néhány példa:

  • Súlyos kockázatra utal, ha a lázas gyermeknek szürke a bőrszíne, vagy foltokat látunk rajta, nem ébreszthető vagy nagyon aluszékony a gyermek, nehezen lélegzik, kutacsa feszül, stb. Ekkor irány a kórház!
  • Közepes kockázatnak minősül például  a csökkent folyadékfelvétel, kevés a pisi, kapkodó légzés, aluszékonyság, csökkent aktivitás, vagy ha nem reagál ingerekre a gyermek. Ekkor is irány a kórház!
  • 3 hónapos korig a kisbabákat ha több, mint 38C-os láza van,  a lázas gyermekek ellátásáról szóló protokoll szerint KÖTELEZŐ kórházba utalni, mert kórházi kivizsgálás szükséges.
  • 3- 6 hónapos kor között pedig akkor,  ha több, mint 39C-os láza van a babának, a lázas gyermekek ellátásáról szóló protokoll szerint KÖTELEZŐ kórházba utalni, mert kórházi kivizsgálás szükséges.

Ha belázasodik az ilyen korú (0-6 hónapos) picike gyermeked, ne engedd, hogy az ügyelet vagy a háziorvosi ügyelet hazaküldjön. Iszkiri befelé a legközelebbi kórházba, akár mentővel! Nem lehet ugyanis ilyenkor látatlanban megmondani, mi okozza a lázat. Lehet, hogy csak egy banális felső légúti vírus, de lehet húgyúti fertőzés, tüdőgyulladás vagy sajnos lehet agyhártyagyulladás jele is. Az, hogy ez kiderüljön, sokkal nagyobb esély van egy kórházi osztályon, mint otthon…

Az agyhártyagyulladás jelei kezdetben  (lázas a gyermek, hány és fáj a feje) nem specifikusak, és VALÓBAN lehetnek banális vírusfertőzés tünetei is, sőt nemcsak lehetnek, hanem azok is az esetek legnagyobb százalékában, mert a gennyes agyhártyagyulladás szerencsére nagyon ritka megbetegedés. (hogy számszerűen ez mennyi, elolvashatod a következő részben.)

Az első diagnózis így sokszor nem megfelelő- statisztikák szerint 50%-ban hazaküldik a később agyhártyagyulladássá fejlődő lázas eseteket az első orvosi találkozás után.

Ha Te, aki most olvasod ezt a cikket, és megérted az agyhártyagyulladás fontosságát, és megérzésed szerint nagy a baj, mert lázas kisbabád/gyermeked „nem tetszik”, „nem ilyen szokott lenni” „gyanús”, és érzed, hogy nagyobb is lehet a baj, kérdezd meg az orvost nyugodtan az agyhártyagyulladás jeleiről, hogy vajon lehet- e az vagy sem!

Nem célunk a pánikkeltés, csupán az, hogy tudj az agyhártyagyulladás jeleiről- mert lehet, hogy ezzel a tudással egyszer megmented a gyermeked…

Akkor mégis mi alapján kell felmerülnie, hogy nemcsak egyszerű vírussal, hanem komolyabb betegséggel- esetleg pont a rettegett agyhártyagyulladás jeleivel- állunk szemben?

Pici babánál az agyhártyagyulladásról szóló 2. bejegyzésben említett tünetek, “alarm” tünetek és a kiütések alapján, főleg, ha nem kapott egyik Meningococcus ellen sem oltást. (Oltásokról később olvashatsz).  3 hónaposnál fiatalabb, 38C-nál magasabb lázas kisbabával, valamint 3-6 hónap közötti csecsemőnél 39C-nál magasabb lázzal amúgy is minden esetben irány a kórház.  (Viszont ha nincsenek pöttyök, attól viszont sajnos még lehet agyhártyagyulladás.)
Nagyobb gyermeknél, tinédzsernél a láz- hányás- fejfájás hármasának fennállásakor gondolni kell agyhártyagyulladásra, főleg, ha nem kapott egyik Meningococcus ellen sem oltást. Ha az ilyen gyermek elesett állapotú, nagybeteg benyomását kelti, nem szabad elbagatellizálni az orvosnak a dolgot!!! Gondosan meg kell vizsgálnia, levetkőztetve, keresnie kell rajta az agyhártyagyulladás jeleit: az idegrendszeri tüneteket, a tarkókötöttséget, a pici piros pöttyöket. Ha a tünetek összevágnak az agyhártyagyulladás jeleivel, és főleg ha az orvos megtalálja a pöttyöket is, akkor MENTŐVEL irány a legközelebbi kórház, mert csak így van esélyetek szövődmény nélkül megúszni az agyhártyagyulladást. (Ha nincsenek pöttyök, attól viszont sajnos még lehet agyhártyagyulladás.)

Ha agyhártyagyulladás gyanúja merül fel gyermekednél orvosi ellátás során, semmi esetre se ragaszkodjatok ahhoz, hogy előbb hazamentek pizsamáért, fogkeféért stb, és majd gyorsan autóval bementek a legközelebbi kórházba. NEM! Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ebben az esetben MENTŐVEL irány a KÓRHÁZ!!! és minden ráér később.

Mi történik  a kórházban, ha az ellátó orvos gennyes agyhártyagyulladás jeleit fedezi fel?

A kórházban megvizsgálják gyermeked, vért vesznek, és ha gyanú van agyhártyagyulladásra, akkor gerincvizet is- de ne aggódj, „sima” „nem gyanús” lázas gyereknél még a kórházban sem ezzel kezdünk rutinból! De amúgy ha felismerik a gennyes agyhártyagyulladást, a vér- és gerincvízvétel után AZONNAL vénásan antibiotikumot kezdenek az orvosok, mert csak ez menti meg a kis beteg életét- akár az orvosi ügyeleten sem szabad ezzel késlekedni, nem kell megvárni a mentőt vagy amíg beérnek a kórházba. (Viszont nyugodj meg, a háziorvos vagy az ügyelet semmi esetre sem fog gericvizet venni, csak vért).

És minden beavatkozás lehetőleg intenzív osztályos körülmények között kell történjen, mert fel kell készülni arra, hogyha szepszis, keringés- és légzésösszeomlás következik be, akkor azonnal be kell avatkozni.

CT és MRI később készülhet, amely a szövődményeket mutatja ki.

Fertőz- e a gennyes agyhártyagyulladás, kell- e védelem a család többi tagjának?

 

Igen és igen. Mivel a gennyes agyhártyagyulladás fertőz, ezért a családot és a szorosabb kontaktokat is antibiotikum-védelemben kell részesíteni. Ugyanúgy a kórházi ellátó személyzetet is, és az ügyeletes orvost/nővért is.

A gennyes agyhártyagyulladás szövődményei és maradványtünetei

Ha az első diagnózis gyors és pontos, villámgyorsan intenzív osztályra kerül a gyermek és megkapja az antibiotikumos kezelést, épen is átvészelheti a betegséget. 

Van viszont rá példa, hogy a gyermek olyan súlyos állapotba kerül, hogy újra kell éleszteni, vagy mesterséges kómában kell tartani egy darabig.
Legrosszabb esetben el is veszthetjük gyermekünket!!! 10-ből 1-2 beteg meghal a gennyes agyhártyagyulladásban szenvedők közül a statisztika szerint. A véráramba került kórokozók ugyanis nagy gyorsasággal szaporodni kezdenek és olyan mérgező anyagok termelődnek, melyek a hajszálerek elzáródásához és fontos szervek vérellátásának romlásához vezetnek, egyes belső szervekben bevérzések, majd elhalások keletkeznek, a keringés összeomlik, vérmérgezés, szepszis alakul ki.
Túlélés esetén sok esetben súlyos maradványtünetekkel számolhatunk.

  • Kialakulhat az agy gyulladása (encephalitis) és agytályog is.
  • A végtagokban erek záródhatnak el, amely azonnali sebészi beavatkozást- végtagamputációt- tesz indokolttá. Nézegesd meg a képeket a gennyes agyhátyagyulladásról szóló 2. posztban. Sok- sok szörnyű képet fogsz látni elfeketedett, felpuffadt ujjakról, karokról lábakról, amelyeket sajnos amputálni kellett, és ezek a gyermekek, fiatal felnőttek örök életükre tolószékbe kényszerültek.
  • Agyi folyadékgyülem is kialakulhat, amelyet nemritkán több napig drenálni (csövezni) kell
  • Gyakoriak a súlyos maradványtünetek: epilepszia, görcsök, mentális zavarok, halláskárosodás, látászavar, személyiségzavar, járászavar, tanulási zavarok.

 

A következő posztokban megbeszéljük a gennyes agyhártyagyulladás előfordulását Magyarországon, majd végigvesszük a védőoltásokat is ellene- ez ugyanis az egyetlen módszer a megelőzésre. Kövess bennünket, ne maradj le!

Ha időközben kérdések merültek fel benned az agyhártyagyulladás elleni oltásokról, ne várj itt a folytatásra, keresd fel háziorvosotokat!

*************************************

Nagyon ügyes Bölcs Mami vagy, hogy gyermekbetegség és várandósság témában megbízható, orvosok által írt weboldalról tájékozódsz (tőlünk, innen.) Köszönjük a bizalmad, várunk a hírlevelünkkel és a FB-oldalunkon is!

Ha szeretnél friss információkat a gyermekbetegségekről megbízható forrásból, (= orvosoktól, tőlünk), akkor szeretettel várunk hírlevelünkkel, itt feliratkozhatsz:

Mami Gyógyít hírlevél feliratkozás
Mami Gyógyít hírlevél feliratkozás

Mami Gyógyít hírlevél feliratkozás

Kövess a FACEBOOK-on is bennünket, ahol friss hírekkel, videókkal, információkkal várunk a gyermekorvoslás, gyermeklélek, gyermekbetegségek témákban.

KATTINTS IDE a MAMI GYÓGYÍT FACEBOOK OLDALHOZ

*******************************************

FORRÁSOK
Először is óriási köszönetet szeretnék mondani Dr. Kovács Ákosnak, aki Hernád és Újhartyán házi gyermekorvosa. Tankönyvet megszégyenítő, gyakorlatias cikket írt ugyanis egy meningitis- esetről, akit ő ismert fel és látott el a háziorvosi praxisában- és nem mellesleg megmentette a kisfiú életét, aki a szakszerű felismerésnek és ellátásnak köszönhetően gyógyultan, szövődmények nélkül távozott a László Kórházból 8 nappal a diagnózis után. A legjobb cikk, amit egy gyakorló orvos olvashat az agyhártyagyulladásról. Klasszisokkal jobb és hasznosabb, mint gyermekgyógyászat tankönyv agyhártyagyulladásról szóló fejezete.
Forrása: Dr. Kovács Ákos A meningococcus betegség felismerése és első, területi ellátása- Tapasztalatok egy szerencsés eset kapcsán. Gyermekorvos Továbbképzés 2016. XV. évfolyam 4. szám 188-190.o.

Egyéb források: